A Kollégium Pedagógiai programja

1.Bevezetés

 

 

A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye, amely segíti és kiegészíti az iskolákban folyó nevelő-oktató tevékenységet. Társadalmi szerepe megteremteni a tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanulmányok folytatásához, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, a kisebbségi nyelven történő oktatáshoz, valamint a szociális, érzelmi és szocializációs védőhálóként működik ott, ahol a szülő nem tudja biztosítani a szükséges körülményeket a tanulmányok folytatásához vagy az iskola eredményes befejezéséhez.

 

A kollégium pedagógiai tevékenysége kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti – a diákok önszerveződése során kialakuló „mikrotársadalomban” – a társadalmi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. Ezzel a kollégium sajátos segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.

 

A kollégium fontos társadalmi funkciója, hogy a diákok számára – területi és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítja a valós társadalmi élet elsajátításához szükséges szerepek megtanulásának (tanulói szerep, dolgozói szerep, értelmiségi szerep….) esélyét, így részt vesz a társadalmi mobilitás elősegítésében.

Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a bentlakásos elhelyezésben résztvevő tanulókat. Célunk az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széleskörű ismeretekkel rendelkező, közösségi szempontból értékes állampolgárok nevelése. Nevelőink és dolgozóink olyan értékrendet vallanak, amely lehetővé teszi az egyén és közösség fejlődését és kitűzött céljaik elérését.

Kollégiumunk arculatát az a sokszínűség jellemzi, ami a többféle iskolatípusba járó diákösszetételből adódik.

Pedagógiai hitvallásunk szerint egy olyan kollégiumot szeretnék fenntartani, amely figyelembe veszi a diákok sokszínűségét, de követelményrendszerében nem igazodik a minimumra törekvők igényéhez, hanem felismerteti, elfogadtatja és betartatja mindenkivel annak a “rendnek”, azoknak az értékeknek a szükségességét, amelyek a személyiségfejlődésben előreviszik tanulóinkat és megteremtik az alapjait a felnőtt társadalomba való beilleszkedésüknek.

 

1.1.A kollégium működési feltételei

 

A kollégiumunkban lakó diákok kettő megyéből, tíznél több településről érkeznek hozzánk. 2004-ben költöztünk a jelenlegi, saját épületünkbe, amely a város központjában a gimnázium és szakképző iskola mellett található.

Az épület egy felújított több, mint 140 éves eklektikus épület része, melyet eredetileg szeghalmi Kárász-család épített kastélynak. Előtte tejbegyűjtő állomás, TÜZÉP iroda, leánykollégium működött benne , majd sokáig üresen állt. A birtokbavételkor új ágyak, éjjeliszekrények, fűtésrendszer,  egy kívül belül teljesen felújított kollégium várta a diákokat. Összességében az intézmény infrastrukturális fejlettsége nagyon jónak mondható.

A hely tagadhatatlan előnye a kultúrált, szép környezet, a jó levegő, a zajmentes nyugalom , bár a diákok kedvező elhelyezési lehetőségei nem annyira megoldottak.  (6-8- ágyas szobák), a sportpálya és a gimnázium tornaterme a tanulást és az egészségmegőrzést biztosító funkció ellátására kiválóan alkalmas. Látogatóinknak a parkolási lehetőség is jó.

Bár az előtér szűk, de virágokkal, tükrökkel, tablóképekkel igyekeztünk barátságossá tenni a hozzánk érkezők, a nálunk lakók és a dolgozók számára.

Az épületben egy nagyobb társalgó található a közösségi rendezvények, valamint az un. „toronyépületben” földszinten található egy terem ahol nagyobb közösségi rendezvényeket meg tudjuk tartani. itt található egy billiárdasztal, egy csócsóasztal és egy ping-pong asztal mai ami a szabadidő hasznos eltöltését segíti. Található azonban néhány meghitt kis zug olyan k, ahová a diákok elvonulhatnak akár egyedül, akár kisebb csoportokban.

A tanulócsoportok számára (tanulásra, csoportfoglalkozásra) – minden esetben a létszámnak megfelelően – rendelkezésre áll egy-egy helyiség, amit saját ízlésüknek megfelelően rendezhetnek be és díszíthetnek.

A lakószobák berendezése a diákok kényelmét, nyugalmát szolgálja (szintenként fürdőszoba, hűtőszekrény, televízió).

Az épület adottságai nem tették lehetővé , hogy külön helyet biztosítsunk egy kondi-teremnek, de a gimnázium edzőtermét adott időpontokban, nevelői felügyelttel használhatják. Egy könyvtárszoba a társalgóban és egy számítógépterem az emeleten viszont kialakításra kerültek, és a 2008 nyár folyamán nyertes pályázatunknak köszönhetően minden szobában számítógép található internet csatlakozással, amelyek a szabadidő eltöltés többféle hasznos és a tanulást segítő módjára adnak lehetőséget.

 

 

 

1.2.A kollégium kapcsolatrendszere

 

Intézményünk kapcsolatrendszere – feladatainak teljesítése érdekében – rendkívül szerteágazó.

A gyerekek nevelése érdekében fontosnak tartjuk a szülőkkel tartott személyes, partneri kommunikációt. Az együttműködés formái: mindennapos telefonbeszélgetés, személyes találkozás, szülői értekezlet, írásbeli kiértesítés.

A gyermekélelmezéssel fenntartott kapcsolatunkra – ahonnan az ételt kapjuk – egyértelműen a partneri viszony a jellemző. Megpróbáljuk figyelembe venni egymás igényeit. Az egyes betegségekben szenvedő gyermekeknek  (fűszerérzékenység, tojásallergia, laktóz érzékenység stb.) a gyermekélelmezéssel és a kórházzal együttműködve biztosítjuk az ellátást.

A város kulturális intézményeivel (könyvtár, művelődési központ) is partneri a kapcsolatunk. Az intézmények tájékoztatnak programjaikról, lehetőséget adva diákjaink számára esztétika, művészeti élményeik gazdagítására.

A középiskolával és általános iskolával fennálló kapcsolatunk szinte kollegiális, jól együttműködő, bár az általános iskola részéről gyakori a tájékoztatási hiány. Az így szerzett információk nagyon fontosak számunkra, hiszen diákjaink ezen iskolák tanulói és az iskolák által megszabott időbeosztáshoz (szakkörök, szünetek, kirándulások) nekünk is igazodni kell. A kollégiumi csoportvezetők és az iskolai osztályfőnökök közötti kapcsolattartás leginkább eseti. Iskolai kollégáink csak ritkán látogatnak el hozzánk és a diákokat érintő információcserét is legtöbbször csak probléma esetén kezdeményezik. Az anyaiskolával való közvetlen kapcsolatot a kollégium vezetője tartja. A csoportvezető nevelőtanárok konzultálnak a tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraival, különösen akkor, ha problémás esetekről van szó. Rendszeresen figyelemmel kísérik a tanulmányi eredményeiket, kiírják az iskolai naplókból a jegyeket. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a kétes hiányzásokról, illetve fegyelmi problémákról.

Egymás rendezvényein (ballagás, szalagavató) részt veszünk.

 

Kapcsolat a szülői házzal

Minden tanévet megelőzően levélben tájékoztatjuk a szülőket a kollégiumi renddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, amelyek tudomásulvételét szülői aláírással kérjük elismerni.

Tanév elején egyben az iskolával összevont szülői értekezletet tartunk, amelyre elsősorban az új tanulók szüleit várjuk.

Évközben – igazodva az iskolai szülői értekezletekhez és fogadóórákhoz – nevelőtanáraink a szülők megkeresése alapján tájékoztatják őket gyermekük kollégiumi viselkedéséről.

Igazgatói (kollégiumvezetői) szintű fegyelmi fokozatról írásban értesítjük a szülőket. A szülői ház és kollégium kapcsolatának értékelése nem minden esetben pozitív. Vannak eredményeink, amikor az együttes odafigyelés jelentős tanulás- és magatartásbeli javulásokat hozott, de van olyan is, amikor a szülő többszöri kérésünkre sem veszi fel velünk a kapcsolatot. Sajnos, ennek a gyerek látja a kárát, mert a kollégiumból való kimaradás (esetleg kizárás) legtöbbször tanulmányai téren is visszaesést eredményez.

 

Kapcsolat a Sportegyesületekkel

A tanulóink részt vehetnek a városban működő sportegyesületek (labdarugás, kézilabda, íjászat, társastánc stb.) foglalkozásain amelyeket indokolt esetben kötelező csoportfoglalkozási időszakokban látogathatnak.

 

1.3.A kollégiumi nevelés célja

 

A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása.

1.4.A kollégiumi nevelés főbb alapelvei

 

A kollégium – céljai elérése érdekében – diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek főbb alapelvei:

  1. a) az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;
  2. b) demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása;
  3. c) a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség;
  4. d) szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében;
  5. e) az alapvető erkölcsi normák érvényesítése;
  6. f) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók

szükségleteinek figyelembevétele;

  1. g) építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére;
  2. h) az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása;
  3. i) a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés;
  4. j) a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése;
  5. k) a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.

1.5.A tanulási motivációk, értelmi képességek fejlesztése

 

A heterogén diákösszetételből fakadóan igen különböző motiváltság jellemzi kollégistáinkat. A gimnazisták – főleg a speciális osztályba járók – számára biztosítani kell, hogy a 3 óra napi szilenciumon kívül is legyen számukra nyugodt hely a tanulásra, mert igénylik. Fontos a könyvtárhasználat, mert így helyben, tanulás közben hozzájuthatnak minden fontos lexikonhoz akár este 10 óráig is. Tehetséggondozási feladatok ellátásában elsősorban az iskolai szaktanárok munkájára támaszkodunk.

Kisebb településről érkezett tanulóink közül többen küzdenek tanulási nehézségekkel. Az ő esetükben elsősorban fontos feladatunk a felzárkóztatás. Hibás tanulási módszereik és a szorgalmuk nagyfokú hiánya komoly feladatokat ró a csoportvezető nevelőtanárokra. Rendszeresen ellenőrizni kell őket és kikérdezni, korrepetálni. Meg kell küzdeni az ellenállásukkal, mert a tanári segítséget inkább zaklatásként értékelik. Be kell láttatni velük, hogy napjaink versenyhelyzetében csak a jól képzett szakembereknek van esélye a piacgazdaság igényeihez igazodó gazdasági termelés részeseivé válni.

1.6.Szocializáció, szociális értékrend, képességrendszer fejlesztése

 

–        A kollégium a szocializációs folyamat aktív színtere. Fontos társadalmi értékeket és normákat közvetít. Éppen ezért a kollégiumnak is szilárd értékrenddel kell rendelkeznie. Olyan kollégiumi életrendet kell kialakítani, ahol a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatóak.

–        El kell sajátíttatni a tanulókkal a szociális viselkedés alapvető szabályait. A pedagógusok példaértékű viselkedése a leghitelesebb alap a követelmények betartatásában.  A másokhoz való alkalmazkodás, egymás elfogadása, vagy éppen hibáinak tapintatos bírálata, kijavítása mind fontos követelmény a felnőtt életben. Ezeket a szocializációs lépéseket remekül el lehet sajátítani és gyakorolni a kollégiumban.

–        Ebben az életkorban lehet elkezdeni a vezetésképesség fejlesztését. A kollégiumban a diákönkormányzatokon keresztül lehet gyakoroltatni a demokratikus vezetés elsajátíttatását.

–        Ugyanakkor a diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatják a tanulók demokratikus jogaikat.

–        A segítő életmódra neveléshez is jó közeget biztosít a kollégium. A segítés részben tanuló-tanuló, részben pedagógus-tanuló vagy tanuló-pedagógus relációban valósulhat meg.

–        Az együtt-cselekvés, a közös feladatmegoldás közben komoly eredményeket érhetünk el ezeknek a feladatoknak a megoldása terén. (Pl. tanulmányi segítségadás, segítség a közös programok, rendezvények lebonyolításában, segítség a kollégium rendben tartásában…)

1.7.Egészséges és kulturált életmódra nevelés

 

Meg kell követelnünk tanulóinktól az alapvető higiéniai szabályok betartását. Meg kell ismertetnünk az egészséges életmód lényegét, fel kell tárnunk a káros szenvedélyek romboló hatását. Házirendünkben is egyértelműen megfogalmazzuk a káros szenvedélyek kollégiumban való gyakorlásának tiltását.

A sportolás fontossága sokaknak életforma, de be kell láttatni a fiatalokkal, hogy  nem csak az élsport, de a tömegsport, a rekreációs tevékenységek is mind-mind hozzájárulnak egy egészséges személyiség kialakulásához.

Az iskolai védőnő segítő beszélgetésekkel, tanácsadással állnak kollégistáink rendelkezésére. A problémás esetekre a nevelőtanárok segítségével igyekszünk fényt deríteni és az említett szakemberekkel törekszünk tanulóinkat megtanítani azok orvosolására, kezelésére.

A szabadidős programok megszervezése hozzájárul a kulturált életmódra neveléshez. A sport, a zene, az olvasás, színház- és mozi látogatás, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulók megismerkedjenek az igényesebb szórakozási, ismeretszerzési formákkal.

 

1.8.Sajátos nevelési módszerek alkalmazása

 

Megfelelő és differenciált pedagógiai módszerek segítéségével külön kell foglalkoznunk a tehetséges és a hátrányos helyzetű tanulókkal.

A kollégium egyik alapfeladatából adódik, hogy a tanulók közötti különbségeket kezelni tudja. A lassúbb, tanulási problémákkal küszködő tanulók sokszor szorgalmi téren is elmaradnak a kívánatostól. Ezért náluk következetes, egy-egy emberre szabott, egyéni törődésre van szükség.

A tehetséggondozást, szakköröket, egyetemi előkészítőket a mi kollégiumunk nem tudja szervezett formában felvállalni, ezt ráhagyja az iskolákra. Kiemelkedő eredményű tanulóink számára feloldjuk a Házirendben rögzített napirendet, számukra engedélyezzük a szabadszilenciumot, hiszen ők saját maguk számára a kötelező napi 3,5 óránál több felkészülési időt rónak ki.

Fokozott egyéni törődést igényelnek az állami gondoskodásban részesülő tanulók, akiket maximálisan segíteni kell problémáik megoldásában. A mi kollégiumunkban külön gyermekvédelmi felelős nincsen, ez minden nevelőnek pedagógushivatásából adódó feladata. A kollégiumvezető rendszeres nevelőtestületi megbeszéléseket szervez, ahol akár az állami gondozásban lévőkről, akár más hátrányos helyzetű tanulókról mindenki képet kaphat, mert csak a kölcsönös tájékoztatás teremti meg a lehetőségét annak, hogy ezeknek a tanulóknak az élete, tanulmányi munkája helyes mederben haladjon.

Mentális problémákkal sok tanuló küzd, melynek okai az életkori sajátosságokon túl sokszor családi gyökerekre is visszavezethetők.

2.A kollégiumi tevékenységek rendszere

 

Kollégiumunk a nevelési-oktatási folyamata során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi attól függően, hogy mi az adott foglalkozás célja, jellege.

 

2.1.Tanulásszervezés, szilenciumi foglalkozások

 

A napi felkészülés közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben történik, a törvényi előírásoknak megfelelően, ez heti 14 óra, napi lebontásban 3,5 óra. Meg kell teremteni a nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetet a csoportos, ill. az egyéni foglalkozások számára az externista tanulók számára is

Csoportonként 1-1 nevelőtanár felügyeletét biztosítjuk.

Ezek a foglalkozások a kollégiumi napirendben az alábbi időbeosztás szerint szerepelnek:

hétfőtől-csütörtökig: 15.00 – 17.45,  ill. 18.30 – 19.00-ig. (vacsoraszünet beiktatásával).

A tanulási nehézségekkel küzdő, valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése, felzárkóztatása tanári tervezéssel, kiscsoportos vagy egyéni formában történik.

 

2.2.Egyéni törődést biztosító foglalkozások

 

–        Csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik; a foglalkozásokat felhasználjuk arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, az együttélési normákat, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet.

–        A kollégiumi tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a balesetek, a káros szenvedélyek megelőzése.

–       A személyes, egyéni törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőség nyílik arra, hogy a kollégisták egyéni problémáikat feltárják, és ezek megoldására a pedagógus tanácsot adjon. Az egyéni törődést a kollégium csoportvezető nevelői biztosítják, de mint korábban említettem mentálhigiénés szakember is nyújt segítséget a fiataloknak. Szükség esetén az arra rászorulókat az iskolapszichológushoz irányítjuk.

 

 

2.3.A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások

 

–       Ezeken a foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása.

–       Figyelmet fordítunk a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztésére, így érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá válnak.

–       A kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik kulturális és természeti értékeinket.

–       A különböző versenyek, rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget (sport háziversenyek, illetve kb. havonta hagyományos kollégiumi rendezvények, mint pl. gólyatábor, gólyaavató,, Mikulás-ünnep, karácsonyest, farsangi tréfás vetélkedők, végzősök búcsúztatása…stb.).

–       A kollégium szakmai foglalkozások beiktatásával segíti a működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő diákkörök (diákújság, érdeklődési körök) színvonalas szervezését az iskola által szervezett keretek között, ill. a Kollégiumi Szakmai Érdekvédelmi Szövetség diákönkormányzati tagozata programjaihoz csatlakozva.

 

A kommunikáció területén nagyon sok lehetőség nyílik a kollégiumi nevelésben. A kapcsolatfenntartási funkció gyakorlásában lehetőségeink sokszor meghaladják az iskolákét (köszönés, beszélgetés családról, iskoláról, barátokról, viták tanár-diák, diák-diák között – ebből következik: vitakészség, megfelelő hangnem, stílus, tolerancia, tisztelet mások nézetével szemben).

Szövegalkotási feladatok megoldására is lehetőséget adunk (önéletrajz, kérvény, kérdőív kitöltése, ideiglenes lakásbejelentés stb.).

A kommunikáció nagyszerű formája a diákújságírás. Tanulóink évek óta foglalkoznak a KO – lesz című lapunk szerkesztésével, terjesztésével.

Az informatika területén a tömegkommunikáció kapcsán nyújthatunk kollégistáink számára segítséget (TV, rádió, sajtó, mozi). Ők is készítenek riportot, reklámot a diákújság vagy faliújság számára. A pályázaton nyert számítógép és digitális videókamera használata sok új lehetőséget nyújt az érdeklődők számára. Azon túl, hogy a kollégium érdekében tevékenykednek (weblapkészítésben való részvétel), fejleszti kreativitásukat.

 

 

2.4.Környezeti nevelés a kollégiumban

 

Épületünk egy hatalmas parkosított udvarban áll. A zöld felület, a fű, a fák nem csupán kellemes környezetet jelentenek, hanem sok ápolási, parkrendezési feladatot is. Minden évszakban bekapcsoljuk tanulóinkat az udvar ápolásába, tisztán tartásába.

Hagyományt szeretnénk teremteni azzal, hogy minden évben a végzősök egy fát ültetnének a kollégium udvarán.

Közvetlen környezetük, a szobák, folyosók rendben tartásában is tevékeny részt vállalnak tanulóink. Az „Egy diák – egy virág” akció jó kezdeményezés, de ahhoz, hogy hagyománnyá váljon, több lelkesedés szükséges részükről. A felújított szobák viszont több tanulót is arra ösztönöznek, hogy minél otthonosabban berendezkedjenek.

A hon- és népismeret témakör rendkívül gazdag és változatos lehetőségeket nyújt a kollégiumi feldolgozás számára.

A kollégiumi újságban vagy a faliújságon megemlékezünk a naptár szerinti jelentősebb hagyományokról.

A kollégiumi karácsony nálunk is mindig hagyományőrző módon zajlik le (zenés műsor, feldíszített fa, gyertyafényes ünnepi vacsora).

Fontos feladatunk, hogy saját hagyományainkat ápoljuk, a kollégiumi rendezvények rangját, ünnepélyességét megtartsuk.

Kiemelkedően sokat tud tenni a kollégiumi nevelés az életvitel és a gyakorlati ismeretek területén. Az önellátási képesség fejlesztése során – kezdve a heti zsebpénzzel való gazdálkodástól a személyes holmik rendben tartásán, bevásárlásokon keresztül – sokszor kerül döntési helyzetbe a tanuló. Ezek a döntések, ha nem is nagy horderejűek, de önállóan kell meghozni, végrehajtani és vállalni érte a felelősséget. Ezek mind-mind a személyiségfejlődés tekintetében jelentős állomások.

Foglalkozunk a háztartási ismeretek elsajátíttatásával is, pl. közös süteménykészítés karácsonyra, terítés, asztaldíszítés, vendégek fogadása stb.

A műismeretek területéhez is hozzájárulhatunk a magunk eszközeivel (ének-zene, vizuális kultúra, médiaismeret).

 

 

3.Diákönkormányzat

 

A szabadidős foglalkozások fő szervezője a diákönkormányzat. Ezen keresztül gyakorolják tanulóink közéleti tevékenységüket.Közgyűlésen választott képviselőik munkáját egy pedagógus is közvetlenül segíti. Részt vállalnak a házirend évenkénti felülvizsgálatában, a súlyosabb fegyelmi ügyek elbírálásában, év végén pedig javaslatot tesznek tanulói jutalmazásokra. A diákönkormányzat elkészíti szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét, a kollégiumi élettel kapcsolatos eseménynaptárt.

Programjaink során fejlesztjük tanulóink befogadóképességét, amely következtében igényesebb, tartalmasabb tevékenységi formákat választanak, hogy érzelmileg kiegyensúlyozottabbá, viselkedésükben kulturáltabbá váljanak.

 

 

 

 

  1. A tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma

 

 

TÉMAKÖRÖK

 

  1. A tanulás tanítása
  2. Az erkölcsi nevelés
  3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
  4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés
  5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
  6. A családi életre nevelés
  7. Testi és lelki egészségre nevelés
  8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
  9. Fenntarthatóság, környezettudatosság
  10. Pályaorientáció
  11. Gazdasági és pénzügyi nevelés
  12. Médiatudatosságra nevelés

 

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma

TÉMAKÖR 5-8.

évfolyam

9.

évfolyam

10.

évfolyam

11.

évfolyam

12.

évfolyam

13-14.

évfolyam

A tanulás tanítása 4 3 2 2 2 1
Az erkölcsi nevelés 2 2 2 2 1 1
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 2 2 2 2 1 1
Állampolgárságra, demokráciára nevelés 1 2 2 2 1 2
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 1 1 1 1 1 1
A családi életre nevelés 1 1 2 2 3 3
Testi és lelki egészségre nevelés 2 2 2 2 2 2
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 2 2 2 2 1 1
Fenntarthatóság, környezettudatosság 2 2 2 2 2 2
Pályaorientáció 2 2 2 2 2 2
Gazdasági és pénzügyi nevelés 2 2 2 2 3 3
Médiatudatosságra nevelés 1 1 1 1 1 1
  22 óra 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra